Az Oscar-díj aranya – mi rejtőzik a máz alatt?


Mindig izgalmas

Ma este lesz a 88. alkalom, hogy átadják az Oscar-díjakat. A szakértők azt állítják, régen nem tapasztalt izgalmak várhatók, nem utolsó sorban magyar szempontból is. Hiszen Szabó István 1981-es Mephistoja után Nemes Jeles László a Saul fiával komoly esélyekkel indul, hogy a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában győztes legyen. De még valami más miatt is különleges a mai gála.

Komoly apróságok

Arany és ezüst fronton is történtek változások az idén, hiszen a díjat – a híres arany színű lovagszobrot – már más cég, más technológiával készíti el, mint ahogy az az elmúlt harminchárom évben szokásban volt. A nagy hagyományokkal rendelkező díjak esetén igen ritka az ilyen változtatás. Az Oscar-díj esetében például 1983 óta a Chicago-ban működő R. S. Owens & Company gyártotta a britanniumból* öntött, 34,2 cm magas, 3,85 kg súlyú szobrocskákat.

Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) közleménye szerint hosszú idő után, napjaink fejlett technológiájának köszönhetően, végre visszatérhetnek az eredeti, 1929-es szobor formájához és anyagaihoz. Az első év öt díját még tömör bronzból készítették, és sok apró részletben is eltért a manapság használt példányoktól.

Oscar-díj

Oscar-díj

Régi-új szobor

Az Akadémia a 2016-os évtől kezdve új céget, a New-York-i székhelyű Polich Tallix Fine Art Foundry-t bízza meg a szobrocskák elkészítésével. A cég modern, háromdimenziós letapogatási technológiákat alkalmazva egy 1929-es Oscart digitalizált, majd 3D-s nyomtatással annak pontos mását készítette el. Ez a másolat lett a többi plasztika modellje.

Először viaszmásolatokat készítettek a modellből, majd azokat folyékony kerámiába mártották. Ezt a kerámiaköpenyt 870 ℃-on kiégették, majd az így megkeményedő kéregbe öntötték az 1015 ℃-os olvadt bronzot. A kerámia eltávolítása után tükörfényesre polírozták a szobrokat, és elektrolízises eljárással egymás után három fémréteggel, rézzel, nikkellel, ezüsttel és arannyal vonták be. Az idei ötven darabot három hét alatt gyártották le.

A szobor talapzata is megújult a régi idők hagyományát követve. Az elmúlt évtizedekben fából készült, de az idei évtől megint bronzból lesz, mint hajdanán. A bronzot fekete színben játszó patinával vonták be. A díj elnyerőjének nevét rézlapra gravírozzák, de természetesen csak a díjátadó után.

Szép munka.

Nem véletlen, hogy a Művészeti Akadémia elnöke, Cheryl Boone Isaacs, közleményt adott ki, melyben kijelentette: “…az új szobrocska a makulátlan kézművesmunka és a művészet örökérvényűségének példája…”
Szép mondat…

Az arany, ami többet ér önmagánál

A fentiekből is egyértelműen kiderül, hogy a szoborban nincsen sok arany. Az elektrolízissel felhordott réteg alig 0,38 mikron vastagságú, összsúlya díjanként még az 1,5 grammot is alig éri el.

Mégis, abban a pillanatban, ahogy a győztes nevét kimondják, ahogy megragadja és meglengeti vagy megcsókolja a lovagot, a szobor ára az egekbe szökik. A Művészeti Akadémia ugyan tűzzel-vassal próbálja megakadályozni, hogy a szobrok idegen kézbe kerüljenek, egy Oscar-díjért a feketepiacon több százezer dollárt is szokás kínálni és adni. Ismert tény, hogy Michael Jackson másfél millió dollárt fizetett azért az Osziért, amit az Elfújta a szélért adtak a legjobb film kategóriájában.

Másfél millió dollár! Ha a szobor teljes egészében színaranyból lenne (és így a tömege 8,3 kg lenne), mai áron akkor is legfeljebb 325 000 dollárt érne.

*A britannium egy külön az Oscar-díj szobra számára kifejlesztett fém, amely ón, antimon és réz 93 – 5 – 2%-os ötvözete.

Források: