Az ezüst


Az ezüst helye az anyag világában

  • Az ezüst egy kémiai elem. Egy atom, amelynek a rendszáma 47.
  • Az ezüstatomban negyvenhét proton van, amelyhez negyvenhét elektron is dukál, ahogy az már lenni szokott.
  • Az átmeneti fémek csoportjába tartozik, ahogy az arany és a platina is.

  • Az ezüst latin neve argentum, melynek rövidítése Ag, ami a vegyjele is egyben.
  • Az “argentum” szó görög-latin eredetű és azt jelenti, hogy csillogó, szürke. Az ezüst tényleg szürke, és tényleg nagyon csillog, ha megdörzsölik, ezért ez egy jó név neki.
  • Az ezüst a természetben arany ötvözeteként vagy rézzel, ólommal, cinkkel együtt ásványok formájában található meg.
  • Az ezüst olyan szerencsés anyag, hogy akkor is kitermelődik, ha nem is rá hajtunk. Az arany, a réz a cink és az ólom bányászatakor és finomításakor mint mellékterméket különítik el és dobják piacra.
  • Az ezüst nemesfém, bár néhányan ma már kételkedni merészelnek ebben. Mindenesetre szobahőmérsékleten nem lép reakcióba az oxigénnel.
  • Az emberi faj ékszerkészítésre, érmék és pénzek verésére, elektromos vezetők gyártására, gyógyszerek, gyógyászati eszközök előállítására, fényképkészítésre, víz szűrésére, evőeszközök, napelemek és tükrök gyártására és még sok másra használja.
  • Az ezüst kémiai folyamatok katalizálására is kiválóan alkalmas.

 

 

Ezüstrúd -- arany_es_ezust.eu

Ezüstrúd rajzolva. (Forrás: https://openclipart.org)

Keletkezése

  • Az ezüstatom magja – épp úgy, mint az aranyé – neutroncsillagok ütközésekor lezajló szupernóva-nukleoszintézis eredményeként jön létre. Ez a folyamat rendkívül kevésszer fordul elő – még az őrülten nagy világegyetemben is – ezért az ezüst meglehetősen kis mennyiségben van jelen világunkban.
  • A szupernóvarobbbanáskor keletkező kevéske ezüst aztán egyre sodródik, sodródik a hideg térben, és alig-alig koncentrálódik egy helyen.
  • Mivel a Föld korábban jó forró volt, a benne eredetileg megtalálható ezüst szépen lesüllyedt a közepére.
    A Földfelszín közelében megtalálható – tehát az ember számára is kinyerhető – ezüst főleg meteoritokkal érkezett ide, majd különböző geológiai folyamatok eredményeként vált kibányászhatóvá.

Fizikai tulajdonságai

  • Lágy, már amennyire a fémeket lágynak lehet nevezni.
  • Fehéren fénylő, csillogó kinézete van.
  • A legjobb elektromos vezető. Csak azért nem használjuk a réz helyett, mert drága.
  • A legjobb hővezető. Csak azért nem használjuk erre a célra, mert ehhez is nagyon drága..
  • Messze a legjobb fényvisszaverő. Hiába drága, tükrök gyártására azért mégis felhasználjuk, mert egy tükör elkészítéséhez olyan kevésre van belőle szükség, hogy még úgy is megéri.
  • Majdnem ugyanolyan jól nyújtható, mint az arany, ami bizony igen nagy teljesítmény!
  • Nehéz, mint az ólom. A sűrűsége 10,49 g/cm³.
Ezüst a természetben -- arany_es_ezust.eu

Ezüst a természetben. (Forrás: http://rockhorseminerals.com/)

Kémiai tulajdonságai

  • Az ezüst egyike azon ritka fémeknek, amelyek atomi (tiszta) állapotban is előfordulnak a természetben. Ezért aztán már évezredekkel (de lehet, hogy évtízezredekkel!) ezelőtt is ismerték, sőt használták.
  • Antibakteriális hatása van, (elpusztulnak rajta a bacik), ezért évszázadokig az evőeszközkészítés fontos alapanyaga volt.
  • Felhevítve nagyon sok oxigént von el a környezetétől.
  • Egyes vegyületei fényérzékenyek, emiatt a fényképezés hőskorának egyik legfontosabb anyaga volt, manapság pedig a napelemek egyik lényeges összetevője lehet.
  • A salétromsav szobahőmérsékleten oldja. A folyamat végtermékeként ezüst-nitrát jön létre.

Ötvözetei

  • Az arannyal előszeretettel ötvözik… Azaz… Az aranyat ötvözik előszeretettel az ezüsttel. De végül is mindegy. Ha nem lenne az arany sokkal ritkább (és ezért drágább), a legtöbb ember inkább az ezüstöt részesítené előnyben. Mert szebbnek tartja.
  • Az ezüst és a réz 92,5% – 7,5% arányú ötvözetét sterling ezüstnek nevezzük. Ez az ötvözet sokkal sokkal strapabíróbb, mint a tiszta ezüst, de majdnem pont olyan fényes és értékes, ezért a pénzverésben és az ékszerkészítésben nagyon elterjedt anyag.
  • Az ezüst más fémekkel is ötvözhető, de azok kevésbé érdekesek.

Mértékegységei

  • Tömegének mérésére a legelterjedtebb mértékegység a gramm és felmenői azaz a kilogramm és a tonna.
  • A troy-i unciát (troji unszia – 1oz = 31,1g), az ezüstből készült pénzérmék és emlékérmék tömegének mérésére is használják.

Fellelhetősége, mennyi van belőle

  • Mint már korábban elhangzott, az emberiség már évezredekkel (de lehet, hogy év-tízezredekkel!) ezelőtt is ismerte, sőt használta az ezüstöt. Az majdnem egészen biztos, hogy már az arany előtt is ismert volt.
  • A történelem folytán kibányászott ezüst mennyisége mintegy másfél millió tonnára becsülhető. Ebből körülbelül 775.000 tonna valóban meg is van valahol a kincstárakban vagy ékszer vagy ipari ezüst formájában. A maradék 640.000 tonna elveszett. Egy részét valószínűleg a Manhattan-projektben használták fel, a többi elsüllyedt hajók gyomrában vagy elásott kincsesládák mélyén van.
  • Kicsit kevesebb, mint tízszer annyi ezüstről tudunk, mint aranyról, az ezüst mégis ötvenszer olcsóbb, Ez úgy lehetséges, hogy az arannyal ellentétben még igen sok ismert, de ki nem használt ezüstlelőhely van a világon. Lehet, hogy tényleg nincs is szükségünk olyan sok ezüstre, mint amennyit kibányászhatnánk, bár egyes források szerint a bányatulajdonosok szándékosan tartják alacsonyan az ezüst mennyiségét a piacon, hogy minél magasabb maradjon az ára.
  • Mivel a világon sokkal több ezüst van, mint arany, évezredeken keresztül inkább ezüstből készítették a pénzérméket, mint aranyból. A legtöbbször persze az volt a jellemző, hogy egyidőben mindkét fém érméi használatosak voltak egy kultúrában. Ezt a jelenséget bimetalizmusnak hívják.

Források