Az arany


Az arany helye az anyag világában

  • Az arany leginkább egy kémiai elem.
  • Az arany nemesfém. Majdnem a legnemesebb.
  • Az arany latin neve: aurum. “Aurum” eredetileg azt jelentette: a hajnal ízzó fénye. Ó!
  • A legismertebb neve a “gold”, amely szó germán eredetű és szintén a fénnyel kapcsolatos.

  • Az arany jele a periódusos rendszerben: Au, ami a fentebb már tárgyalt latin aurum szó rövidítése.
  • Az arany rendszáma a periódusos rendszerben 79. Ezt azt jelenti, hogy hetvenkilenc proton van az aranyatom magjában. Az egyik legnehezebb anyag, ami még elég stabil ahhoz, hogy a természetben – ideértve az egész univerzumot! – is megtalálható legyen.
  • Az arany az átmenetifémek csoportjába tartozik, ami a 11. csoport a periódusos rendszerben.
  • Az aranyat, például az ezüsthöz képest, alig használjuk valamire az iparban. Bár az elektronikában, a gyógyászatban, építészetben szerepet játszik, a legjavát ékszerként, pénztartalékként használjuk.

 

Aranyrög -- arany_es_ezust.eu

Aranyrögök. Ilyen tiszta formában nem fordul elő a természetben, bár igen jól néznek ki.

Keletkezése

  • Az aranyatom magja neutroncsillagok ütközésekor lezajló szupernóva-nukleoszintézis eredményeként jön létre. Ez a folyamat rendkívül kevésszer fordul elő – még az őrülten nagy világegyetemben is – ezért az arany a világmindenség egészében is nagyon ritka anyagnak számít. A szupernóvarobbbanáskor keletkező szemernyi arany aztán egyre sodródik, sodródik a hideg térben, és csak kevéske koncentrálódik egy helyen.
  • Mivel a Föld korábban jó forró volt, a benne eredetileg megtalálható arany úgy, ahogy volt, a magjába süllyedt.
  • A földfelszín közelében megtalálható – tehát az ember számára is kinyerhető – arany az utolsó grammig kóbor meteorokkal érkezett bolygónkra, majd néhány speckó geológiai folyamat eredményeként vált kibányászhatóvá. Mi pedig azóta is hangyaként gyűjtögetjük a földből a végtelen világűr szanaszét szóródott szilánkjait…

Fizikai tulajdonságai

  • Az arany színe fémes, vöröses-sárga és szép.
  • Az arany jól nyújtható. Régen azt mondogatták, egy morzsányi arannyal akár egy egész lovashuszárt is be lehetne vonni. Ma már inkább azt mondjuk: egy gramm arannyal egy négyzetméternyi területet lehet összefüggő réteggel bevonni. Tudunk olyan vékony aranyréteget is létrehozni, ami már átlátszó, és mégis ott van.
  • Az arany igen nagy sűrűségű (19,3 g/cm³). Az ólomnál például több, mint kétszer sűrűbb. Az ezüstnél is. Az ember nem is gondolná, hogy az ezüst annyira sűrű, mint az ólom. A “nehéz, mint az ólom” szólás helyett nyugodtan mondhatnánk, hogy “nehéz, mint az ezüst”, de még jobb (kétszer jobb!) lenne a “nehéz, mint az arany” használata. Csak hát az arany súlyát – mivel igen ritka anyag – nem ismerik annyira az emberek, mint az ólomét.
  • Az arany szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú.
  • A tiszta aranyat puhának szokás mondani, mert könnyen karcolható, formálható. De ha van egy kis tiszta aranyunk kéznél, hamar megbizonyosodhatunk arról, hogy mégsem olyan puha, mint az ólom. És természetesen nem gyúrható kézzel, bár ha erősen ráharapunk, meg kell hogy maradjon rajta a fogunk nyoma.
  • Az arany nagyon jól vezeti az elektromos áramot.
  • A hang az aranyban 2033 métert tesz meg másodpercenként. Ez majdnem a hétszerese (7x!) annak, amire a levegőben képes.
  • Az arany diamágneses anyag, azaz csak akkor lesznek mágneses tulajdonságai, ha mágneses térbe rakjuk. Ellentétben például a vassal, nem tartja meg a mágneses tulajdonságokat azután, hogy kikerült a mágneses térből.
  • Az arany elég magas hőmérsékleten olvad. (1064,18 °C)
Arany a természetben.

Arany a természetben.

Kémiai tulajdonságai

  • Az oxigénnel még felhevítve sem lép kémiai reakcióba, ami igen ritka tulajdonság a fémek között.
  • Magas hőmérsékleten a fluorral, a brómmal, a jóddal és a klórral reakcióba lép.
  • Minden tiszta savval szemben ellenálló, nem oldódik bennük. Egy bizonyos kevert sav azonban kifog rajta is. Ez a salétromsav és sósav 1:3 arányú híres keveréke, amit királyvíznek is szoktak hívni. Mert az aranyat legyőzni tényleg király!
  • Lúgokkal sem lép reakcióba.
  • Az aranyat különböző cianid-vegyületek is oldják, ami nagy szerencse, mert így ki tudjuk nyerni az érceiből.
  • Mivel a cianid-vegyületek és a királyvíz nem táncolnak tömegekben a természetben, az arany, kémiailag nagyon-nagyon tartósnak számít.

Ötvözetei

  • Sok fémmel, jól ötvözhető. A legismertebb aranyötvözeteket ezüst, réz, palládium vagy nikkel hozzáadásával kapjuk.

Mértékegységei

  • Tömegének mérésére a legelterjedtebb mértékegység a troy-i uncia (ejtsd: “troji unszia”). 1oz = 31,1g, ami megfelel három átlagos szelet párizsi tömegének.
  • Persze grammban és kilogrammban tonnában is mérik az arany tömegét szerte a világon.
  • Az angolszász országokban szokták grainben (szemcsében) is mérni. 1 grain = 0,0647gramm, ami a pont a troy-i uncia 480-ad része.
  • Az arany tisztaságát karátban mérik. A színtiszta arany huszonnégy karátos. A nem színtiszta aranyat a benne lévő más anyag mennyiségétől függően, arányosan kisebb mérőszámmal jelölik. Így egy aranyékszer tizenkét karátos lesz, ha csak a fele arany. Érdekesség, hogy a karát használatakor nincs jelentősége annak, hogy pontosan mivel is van keverve az arany. Ebből máris következik a becsapós kérdés: melyiket választanánk két érme közül, ha az egyik huszonnégy karátos aranyból lenne, a másik meg tíz karátosból, de ez a második érme platinával lenne ötvözve… Nem árt észnél lenni, amikor ilyen választásra vagyunk kényszerítve, mert a platina bizony néha drágább, mint az arany.

Fellelhetősége, mennyi van belőle

  • Már ie. 6000-ben is biztosan ismerték.
  • A tengervíz tonnánként 0,5-1 mg aranyat tartalmaz. A tudósok szerint, ha tudnánk, hogyan lehet kinyerni a tengervízből az aranyat, még egyszer akkorára növelhetnénk a készletünk, mint amekkora mostanában. Hogy az mennyi is pontosan, még kiderül később.
  • Régen a folyóvizek lassabb szakaszain keresték a nuggeteket az aranyásók. Nem véletlenül, ugyanis már akkor is jól sejtették azt, ami ma már bizonyított tény, hogy oda szívesen lerakódnak az aranyrögök és szemcsék.
  • Európában a középkor végére kimerültek az aranybányák. ami azért bosszantó, mert szinte mind Magyarországon voltak. A XIV. század elejétől a XVI. század végééig az erdélyi és felvidéki bányák az európai termelés több, mint 75%-át adták.
  • A 2014. évig összesen 183 600 tonna aranyat hordtunk össze, mi emberek, ami körülbelül 9500m³-nyi anyag.
    Ezer helyen olvasható, hogy ez azt jelenti, hogy egy 21m élhosszúságú kockába elférne a világ összes eddig kibányászott aranya. Na, de mennyi is ez ténylegesen? Sok vagy kevés?
    Hogy tisztább legyen a kép, hasonlítsuk össze az arany teljes mennyiségét a vaséval.
    Itt van példának okáért Kína – és egyedül csak Kína! – vastermelése, ami csak 2014-ben – másfél millió tonnával – nyolcszor akkora volt, mint amennyi aranyat a történelem kezdete óta valaha kibányásztunk, feldolgoztunk, megcsodáltunk, eldugtunk…
    Így bizony kevésnek tűnik.
  • De nézzük meg azt is, milyen mennyiségben használunk acélt. Ha csak annyi vasunk lenne a világban, mint amennyi aranyról tudunk, a hatalmas Golden Gate hidat még mindig kétszer fel tudnánk építeni valahol a Földön. Csakhogy ebben a mesebeli esetben minden grammnyi fémünket felhasználtuk volna a hídhoz. Nem lennének űrhajóink, tengeralattjáróink, magas épületeink; egyetlen autó, vonat vagy tank sem lenne; nem lenne Eiffel torony, Queen Elizabeth luxushajó, Laki-hegyi adótorony, szamurájkard, szög, telefon, patkó, puska, ágyú, golyóstoll, elektromos vezeték… Semmi! Konkrétan falevélbe öltözve sétálgathatnánk azon a két szép pallón.
  • Nagyon-nagyon kevés arany van a világon.

Források